Anonymus szerint a honfoglalás korában Szabolcs vezér alakította itt ki táborhelyét. Oklevélben 1302-ben tűnik fel először. A település Mátyás király korában Magyar Balázs tulajdonában állt. 1650-ben került a Zichy család tulajdonába. Az országos helységnévrendezés során, 1898-ban kapta az egykori Szabolcs község a Puszta előtagot, ami miatt a községi vezetőség több fórumon tiltakozott, és sokáig csak a Szabolcs nevet használták. A nagyközség kedvező közlekedési helyzetűnek köszönhetően fontos vasúti csomóponttá vált. Különösen 1918 után nőtt a vasutasok száma a községben, ekkor telepítették ide a horvátországi magyar vasutasokat. A második világháború során ádáz harcok dúltak itt a fontos vasúti csomópontért.