A pusztaszabolcsi templom építése nagy lendülettel indult 1936-ban, de a háború közbeszólt, a munkálatok lelassultak, sok nehézség merült föl, így a felszenteléskor, 1942-ben, nem állt készen az épület. Sok homlokzati és más díszítőelem nem készült el. A háború után a kifosztott egyház már nem tudta pótolni a hiányokat.
Ebben a sorsban osztoztak az üvegablakok is. Öt kisebb felületű ablak elkészült, valamint a fennmaradó nagyablakok közül 3-nak a tervei maradtak ránk. (Nincs utalás arra, hogy a többi terv elkészült volna, csak az idők során elveszett.) A templomhajó két oldalán 15-15 ablak van, hármas osztásban, és a templom nyugati, homlokzati falán 3x3 ablak. Ezeknek a díszítőüvegezését nem tudjuk, hogyan képzelte az építész, mivel az ablakok felső harmada a padlástérre néz úgy, hogy a homlokzaton nincs megmutatva az osztás (templomtér – padlástér) helye. (Ez utóbbiak ólomüvegezését nem is tervezzük, már azért sem, mert a felújított orgona festését közvetlen napfény nem érheti, ezért el kell sötétítenünk.)
A templomhajó északi és déli oldalának ablakai mindenképpen kívánják a díszítést. A templom belső nagy fehér felületei és a sok ablak az áhitat visszafogott hangulatát nem tudják megadni.
Ezért mertük azt gondolni, hogy az ablakokat az eredeti terv szerint figurális ólomüveg betéttel díszítjük. Ebben nagy biztatást kaptunk dr. Prokopp Mária művészettörténész egyetemi tanártól. Az eredeti terv nem a meglévő rajzok megvalósítását jelenti, hanem pusztán azt a tényt, hogy oda ólomüvegablakot tervezett a templom építője. A mostani megvalósítás napjaink művészi eszközeit használja az ábrázolásra.
Az ablakok tervezésére, szintén dr. Prokopp Mária javaslatára, Szinte Gábor festőművészt kértük föl. Szinte Gábor mögött páratlanul sokszínű művészi életút áll. Évtizedeken keresztül volt Egyetemi tanár a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Európa számos váro-sában voltak kiállításai, több középületben láthatók üvegablakai Franciaországban, Magyarországon pl.: Gyöngyösön.
Művészetét a modern, határozott vonalvezetés, a fények és árnyékok markáns játéka határozza meg, ugyanakkor témaválasztása, „ikonográfiája” meditációra, továbbgondolásra készteti a műeivel találkozót. A magyar történelem nagy és mély ismerője.
A pusztaszabolcsi templom védőszentje Szent Imre herceg, így adódott a téma, hogy a magyar történelem szentéletű alakjait jelenítsük meg az ablakokon. Az oltárkép Szent Imre, a most elkészülő két osztás (2 x 3 ablak) ablakain pedig Szent István és Szent László királyaink lesznek láthatóak. Terveink szerint a folytatás az Árpád házi szentek, majd a másik oldalon az újabb kori szentéletű magyarok képei lesznek láthatók. Az ábrázolandó személyekre örömmel fogadunk javaslatokat akár a XX. századból is.
I. ablakhármas
1. ablak
Géza magyar fejedelem
(945 körül – 997. február 1.), magyar fejedelem. Taksony fejedelemnek, s egy előkelő bese-nyő nőnek – valószínűleg Tonuzoba lánya – a fia volt. Az ő fia volt Szent István.
972-ben egész családjával megkeresztelkedett. 972 táján, Taksony fejedelem halála után ő lett a Magyar Fejedelemség uralkodója. Géza megtiltotta a külföldi kalandozásokat. A feje-delmi hatalomtól függetlenségüket megőrizni vágyó törzsi vezetők ellen kíméletlenül lépett fel. De ezen belső harcok részleteiről semmit sem tudunk. Halálakor már csak három törzsfő (Koppány, Prokuj gyula és Ajtony) nem hajlott meg a fejedelmi akarat előtt. Wolfgang ba-rát, Pilgrim passaui és Szent Adalbert prágai püspök karolták fel elsősorban a hittérítés ügyét Magyarországon. Az új hittel karöltve járt az egységes monarchia elvének terjedése. Utódjá-ul a keresztségben István nevet kapó Vajkot jelölte.
Szent Adalbert
(957 körül – Pomeránia, 997-ben halt mártírhalált a mai Lengyelország északi részén.)
981-ben tért vissza Rómából Prágába, ahol eleinte könnyelmű világi életet élt. 983-ban a haldokló Dietmar prágai püspök lelki vívódásai hatására megtért és vezeklésbe kezdett. II. Boleszláv cseh fejedelem őt jelölte Dietmar utódául és Prága püspöke lett. Magyarorszá-gon Géza fejedelem udvarában. Géza és Adalbert szövetsége mind külpolitikai, mind egy-házpolitikai szempontból jelentős volt. Ezt támasztja alá, hogy Szent István nagylegendája István megkeresztelését is Szent Adalbertnek tulajdonítja, és bizonyítja Szent Adalbert ma-gyarországi munkájának egyháztörténeti jelentőségét.
Szent Gellért
(Velence, 980. április 23. – Buda, 1046. szeptember 24.)
Valószínűleg lombardiai származású szerzetes. 1015. Augusztus 15-én Székesfehérvárott bemutatták István királynak, aki rábízta fiának, Imre hercegnek a nevelését, s időnként dip-lomáciai küldetésekkel is megbízta. Amikor 16 éves lett Imre herceg, barátjának (szent) Günthernek példájára 1023-ban ő is remeteéletre szánta magát, s Bakonybélbe vonult vissza.
1030-ban István király marosvári, csanádi püspökké nevezte ki.
1043-ban Aba Sámuel királytól megtagadta a húsvéti koronázást, és nyilvánosan megtámad-ta őt. 1046-ban Szent Beszteréd, Bőd és Beneta püspökök társaságában ő is útra kelt, hogy Endre herceget már a határon üdvözölje. Szeptember 24-én azonban a pesti révnél (a mai Belvárosi plébániatemplom és a Rudas gyógyfürdő között) megtámadták a minden idegen-ben ellenséget látó Vata-féle lázadás résztvevői, elfogták, majd kétkerekű talyigán a Kelen-hegyről a mélységbe lökték őket.
II. ablakhármas
Szent István király
III. ablakhármas
Szent László király
IV. ablakhármas
1. ablak
Márton Áron
Csíkszentdomonkos, 1896. augusztus 28. – †Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.
A Gyulafehérvári Egyházmegye püspöke.
Lelkipásztor, tanító, kulturális egyesületek, folyóiratok szervezője, vezetője volt több mint egy évtizeden át. Ökumenikus szellemiségével felbecsülhetetlen hatást gyakorolt az öt felekezet között megosztott erdélyi magyarság lelki egységére. 1938 karácsonyától volt gyulafehérvári püspökként Erdély katolikusainak legfőbb pásztora. Márton Áron megfontolt, határozott magatartásával és az emberekhez közel álló személyiségével tar-tóoszlopa lett Erdély egész magyarságának.
1947. februárja, a trianoni határokat visszaállító békeszerződés után Márton Áron a ma-gyar egyházi és oktatási intézmények megmaradásáért küzdött: "Nem veheti senki rossz néven, ha iskoláink és nevelőintézeteink elvesztése fölött könnyeket hullatunk. Iskoláink visszaszerzése érdekében a törvényes lehetőségeket és eszközöket felhasználjuk."
1949 pünkösdjén ismét százezrek hallgatták beszédét a csíksomlyói búcsún: utoljára be-szélhetett ekkora tömeg előtt, majd néhány nap múlva letartóztatták és - a nemzetközi szocialista gyakorlatnak megfelelően - koncepciós perben életfogytiglani kényszermun-kára ítélték. Tekintélye és elismertsége folytán, a külföldi nyomásnak engedve 1955-ben szabadon engedték, de püspöki székhelyén házi őrizetben tartották egészen 1967-ig.
2. ablak
Mindszenti József
Csehimindszent, 1892. március 29. – †Bécs, 1975. május 6.
,,Az új kardinálisok közül -- mondta neki XII. Piusz pápa 1946. február 21-én -- Te le-szel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot!'' A szocialista rendszer börtönében kegyetlenül megkínozták.
,,Mártír volt, aki csodálatos helytállással viselt el testi és lelki szenvedéseket egyházához és népéhez mindvégig kitartó hűségében. Korszakunknak, egy olyan korszaknak a vérta-núja, amelyben új mártírtípust teremtett az ideológiai és politikai okokból támadt vallás-üldözés... Tisztelettel és nagyrabecsüléssel hajlunk meg ez előtt a modernkori vértanú előtt...'' (König bécsi bíboros-érsek temetési prédikációjából.)
3. ablak
Apor Vilmos
Segesvár, 1892. február 29. - Győr, 1945. április 2.
A szentatya 1941. január 21-én győri püspökké nevezte ki.
1945. nagypéntekjén vacsoraosztás ideje volt. Vilmos püspök azt mondta nekem: ,,Ilona, menj segíteni a vacsora kiosztásánál!'' A mosókonyhába mentem, amely konyhává volt átalakítva. Ez a helyiség pár lépcsővel lejjebb feküdt, mint a nagy, szétágazó pincék elő-tere. Ebből az előtérből hangos szóváltás hallatszott. A vita oka az volt, hogy az orosz katonák nőket akartak elvinni, hogy krumplit pucoljanak. A püspök valahogy rávette őket, hogy jöjjenek vissza később, és lement a nagy pincébe, ahol idős hölgyek és férfiak önként vállalkoztak krumpli pucolásra, a fiatalabbak eközben elbújtak.
Egy kis idő múlva az orosz katonák visszajöttek, négyen-öten lehettek és erősen ittasak voltak. Nem tudni miért, egy fiatal leány előbújt rejtekhelyéről, az almáspincéből. Az oroszok meglátták és utánaszaladtak. A lány azt kiabálta: ,,Vilmos bácsi, Vilmos bácsi: segítség!'' Erre a püspök fölszaladt a nagy pince lépcsőjén az előtérbe és ,,Hinaus! Hinaus! Ki innen! Ki innen!'' - kiáltással követelte a katonák távozását. A püspök erélyes föllépése egy pillanatra úgy meglepte őket, hogy a kijárat felé húzódtak, majd egyikük visszafordult és géppuskával végigpásztázta a helyiséget. Pálffy Sándor - a püspök uno-kaöccse, aki akkor 17 éves volt - a nagybátyja elé ugrott és három golyót kapott. A püs-pököt is három golyó érte, egy a homlokát súrolta, a második a jobb karján reverendája és inge kézelőjét lyukasztotta át, a harmadik - a halálos golyó - a hasüregbe hatolt be.
Brenner János
Szombathely, 1931. december 27. – †Zsida, 1957. december 15.
A budapesti Hittudományi Akadémia világi hallgatója két szemeszteren át, miközben ti-tokban végezte novíciusi évét a ciszterci rendben. Ezt követően 1951-ben tette le első fogadalmát. Rábakethelyen lett káplán. János atya minden áldozatra készen állt a híve-kért. Különösen rajongott a gyermekekért és az ifjúságért. Tisztelte, szerette az embere-ket. Ezt a szocialista hatalom rossz szemmel nézte, főleg azt, hogy a fiatalokkal is fog-lalkozott. 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjelen egy korábbi ministráns zörgetett be a plébániára, azzal a kéréssel, hogy súlyos beteg nagybátyját kellene ellátni a szentsé-gekkel. Útközben többször megtámadták, de sikerült elfutnia. Már várták a megadott cí-men. És ott, nyakában az oltáriszentséggel, ráléptek a nyakára, megtaposták. Tehát nem-csak megölni, hanem meggyalázni is akarták. Harminckét késszúrással ölték meg.
Tóth Ilona
Cinkota, 1932. október 23. – †Budapest, 1957. június 26.
1956-ban az orvosi egyetem végzős hallgatója. Október 25-én jelentkezett ápolónőnek. A Péterfy utcai kórházba került, ahol az Önkéntes Mentőszolgálat tagja lett. November 1-jétől a kórház kisegítő részlegének vezetője lett. November 11-e után bekapcsolódott az illegális ellenálló mozgalmakba, röpcédulákat készített és részt vett az Élünk című fo-lyóirat szerkesztésében. November 20-án társaival együtt letartóztatták, majd szervezke-désben való részvétel és gyilkosság vádjával a szocialista hatalom halálra ítélte, és 1957. június 27-én felakasztották. A szocialista hatalom nem tudta elviselni az áldozatot és az igazság szeretetét. Vértanú.
V. ablakhármas
1. ablak:
Prohászka Ottokár
1858. október 10. Nyitra - †1927. április 1-jén az Egyetemi Templom szószékén
1906. január 21-től egyházmegyénk püspöke. Szisztematikus munkával megreformálta a papnevelést, igyekezett bensőséges lelkiségre nevelni növendékeit. Rendkívüli fontosságúak a szociális kérdésekről írt cikkei. A Föld és Ég című tanulmánysorozatában vitathatatlan természettudományos felkészültséggel vizsgálta az evolúcióelméletet. Püspökként is meg-maradt puritán embernek. Legjelentősebb gyakorlati alkotása a Farkas Edith által alapított Szociális Missziótársulat.
Klebelsberg Kuno
Magyarpécska (Arad megye), 1875. nov. 13.- †Budapest, 1932. október 12.
1922-től 1931-ig vallás és közoktatásügyi miniszter. A közoktatás és a magyar kulturális és tudományos élet megújítója. Minisztersége alatt, 1923-ban alakították ki az 5 évfolyamos tanítóképzést; 1924-ben 4 évesre növelték az óvónőképzés idejét. 1925-ben olyan új tanter-vet vezettek be a 6 osztályos elemi népiskolákba, amely összhangban állt a korabeli modern európai reformpedagógiai törekvésekkel is. Az analfabetizmus felszámolását célul kitűző népiskola-építési program keretében 5 esztendő alatt ötezer népiskolát létesítettek.
3. ablak:
Bogner Mária Margit VSM
Melence (Torontál megye) 1905. december 15. - †Érd, 1933. május 13.
Bár a karmelita rend vonzotta, egészségi állapota miatt annak nem lehetett tagja. 1927-ben a thurnfeldi vizitációs nővérek zárdájának lett lakója. Még ez év nyarán öt társával elindult Érdre, az első magyarországi vizitációs zárda alapítására. 1932. május 16-án tett örök foga-dalmat. Pár nappal később magas lázzal betegszobába került. Csaknem egy éves, türelemmel viselt szenvedés után 1933. május 13-án hunyt el. Szenvedéseit hősiesen, derűvel viselő hit-valló.
Kaszap István
Székesfehérvár, 1916. március 25. - †Székesfehérvár, 1935. december 17. Papnövendék.
Kaszap István meg sem érte 20. születésnapját, mégis tudta, hol a helye a világban, mit sze-retne elérni, és ezt milyen eszközökkel tegye. Nem sodródott a világgal, hanem erős akarat-tal és önmagát tudatosan formálva élt teljes életet, amely minden fiatal számára példakép lehet.Halálos ágyán, élete utolsó perceiben írta búcsúszóként: "Ne sírjatok, mennyei szüle-tésnap ez".
VI. ablakhármas
1. ablak
Bárdos Lajos
Budapest, 1899. október 1. - †Budapest, 1986 november 18.
Karvezető, zeneszerző, hegedűművész. Az egyházi zene nagy személyisége. Bárdos kö-zel 40 évig (1928-66) tanít a Zeneakadémia különböző tanszakain. 1928-tól - megszűné-séig (1949) - tanára és tanszakvezetője az Egyházzene és egyházkarnagy szaknak. „Ne-künk azonban nemcsak európai, hanem egyben magyar zenészeket kell nevelnünk.” „Ha magamba nézek, azt mondom, hogy a vezénylésbe adtam a legtöbbet igazi énemből.”
Rajeczky Benjamin OCist
Eger, 1901. november 11. - †Pásztó, 1989. július 1.
A magyar népzene világhírű kutatója, Kodály Zoltán munkatársa. Népszerű ifjúsági ve-zető, lelkes cserkészvezető. Cserkészeivel, diákjaival járta az erdőt, a hegyeket, síelni ta-nított, evezős túrákat szervezett a Balatonon, Komáromtól Bajáig a Dunán. Részt vett a hazai és külföldi cserkésztáborokban. A tábortüzeknél fiaival együtt énekelt, magyar népdalokat tanított nekik. A MTA Népzenekutató csoportjának nyugdíjazásáig igazgató-ja.
2. ablak
P. Kájoni János
Kiskájon (Szolnok-Doboka megye) 1629. - †Szárhegy (Gyergyószárhegy, Hargita me-gye), 1687.
Ferencrendi szerzetes. Orgonaépítő, orgonista és muzsikus. Tudós ember. Zseniális tudá-sát kamatoztatta az egyházi énekek gyűjtésében és kiadásában, könyvek írásában, nyom-daalapításban és mindezek tetejében kiváló szerzetesi életében.
Liszt Ferenc
Doborján (Burgenland), 1811. október 22. – †Bayreuth, 1886. július 31.
A ferences harmadrend tagja.
3. ablak
Werner Alajos
Tiszakécske, 1905. július 14. – †Budapest, 1978. november 8.
A Szombathelyi Egyházmegye papja. Zenetudós. A Regnum Marianum házfőnöke. Is-mert és elismert egyházzenész az elnyomás évei alatt is hű maradt hitéhez, olyannyira, hogy szocialista hatalom idején háromszor tartóztatták le, és kapott börtönbüntetést, ösz-szesen 7 évet töltött rabságban keresztény meggyőződéséért. Szorosan kötődött a Regnum Marianum mozgalomhoz, hiszen másfél évtizedig házfőnöke is volt.
Eszterházy Pál
Kismarton, 1635. szeptember 8. –Kismarton, 1713. március 26.
Magyar gróf és birodalmi herceg, Magyarország nádora. Egyben költő és zeneszerző.
Buzgó katolikus volt, s ennek jegyében szerzett kantátákat, amelyek Harmonia caelestis címmel gyűjteményes formában jelentek meg.
VII. ablakhármas
1. ablak
Káldi György SJ
Nagyszombat, 1573. február 4. – †Pozsony, 1634. október 30.
Pázmány felszólítására dolgozott szentírásfordításán. Az elkészült fordítás 1626-ban Bécsben megjelent meg, így ez az első teljes magyar nyelvű Szent Biblia. Maga Kazin-czy Ferenc a lehető legnagyobb elismeréssel beszél Káldiról és a nyelvújítás idején lép méltó helyére a Káldi Biblia a magyar irodalmi nyelv kialakulásában.
Karai László
Kara 15. század eleje –1485?, 1488?
Budai prépost, alkancellár. A könyvnyomtatás megalapítója hazánkban. Rómában is-merkedett meg Hess András német nyomdásszal, akire az általa alapított első magyar nyomda vezetését bízza. Ekkor még Európa legnagyobb részén ismeretlen volt a könyv-nyomtatás. A nyomdában készült könyvek közül kettő maradt fönn: Chronica Hungarorum (Magyarok krónikája), és Magni Basilii de Legendis Poeticis (Basilius Magnus A költői legendákról).
2. ablak
Julianus barát OP
XIII. sz.
Domonkos-rendi szerzetes volt. Két utazást tett a Keleten maradt magyarok megtérítésé-re, és hogy megkeresse a magyarok őshazáját.
1235-ben indított 4 tagú csoport tagja. Gerhardusszal és még néhány szerzetestársával indult el. Második útján 1237-ben megpróbált visszatérni az általa Magna Hungarianak nevezett magyar őshazába, de csak Moszkvától valamivel keletebbre jutott, mert előző úticéljának területét a betörő mongolok közben elpusztították.
Pázmány Péter SJ
Nagyvárad, 1570. október 4. –Pozsony, 1637. március 19.
Jezsuita szerzetes, majd esztergomi érsek, bíboros.
Pázmány volt a magyarországi ellenreformáció lelke; ékesszóló prédikációival, élőszó-val és a sajtó útján folytatott hitvitáival, amelyekben a lángész, mély tudomány és az ál-tala irodalmivá megformázott nyelv hatalmas ereje nyilvánult meg, a protestantizmus fö-lötti diadalok hosszú sorát aratta.
3.ablak
Domokos Pál Péter
Csíkvárdotfalva, 1901. június 28. –Budapest, 1992. február 19.
Széchenyi-díjas magyar tanár, történész, néprajzkutató, a csángók történetének, kultúrá-jának kutatója. A budapesti Tanárképző Főiskolán matematika, fizika, kémia, és ének-zene szakon végzett. Huszonnyolc éves korában indult első ízben a csángók közé népdalt gyűjteni. 1944 őszén családjával Budapestre menekült. 1951-ben elvitte az ÁVO, majd a földjét is elvették. Fizikai munkásként dolgozott, majd később egy általános iskolában taníthatott.
Pray György SJ
Érsekújvár (Nyitra vármegye) 1723. jún. 11. - †Pest, 1801. szept. 23.
Apátkanonok, az Egyetemi Könyvtár igazgatója, egyetemi tanár. A magyar történelem-tudomány kiemelkedő alakja. Nagy jelentőségű munkát végzett a magyar történelem ad-dig ismeretlen forrásainak föltárása és értelmezése terén. Történelmi vizsgálódásai során bukkant rá a jelenleg ismert legrégibb magyar nyelvű szövegemlékre, a Halotti Beszédre a később róla elnevezett kódexben.
VIII. ablakhármas
1. ablak
Villax Ferdinánd OCist
Pápa, (Veszprém vm.), 1784. máj. 14. – †Zirc, 1857. szept. 13.
Zirci apát. Irányítása alatt a zirci rend oktatási tevékenysége új lendületet kapott a rendet gazdaságilag is megerősítette.. Része volt a Magyar Tudományos Akadémia megalapítá-sában. A szabadságharcban tanúsított hazafias magatartását Jókai Mór is megörökítette Enyém, tied, övé c. regényében. Unokaöccsét, Reguly Antalt kutatásaiban segítette.
Békefi Remig OCist
Hajmáskér, 1858. augusztus 3. –Eger, 1924. május 21.
Történész, egyetemi tanár. Kutatásainak köszönhetően az évszázadok során alapított ko-lostorok közül 25 szerzetesi és 4 apácakolostor létezésére derült fény.
1908. április 30-án a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai közé választották.
2. ablak
Barkóczy Ferenc, Csicsva (Zemplén vármegye), 1710. október 15. – †Pozsony, 1765. június 18.
Egri püspök, majd esztergomi érsek. Művelt, nagy tudású főpap volt, több idegen nyel-ven beszélt. Kedvelte a barokk pompát, a fényűzést, a külsőségeket.
Eszterházy Károly, Pozsony, 1725. május 4. – †Eger, 1799. március 15.
Barkóczyt követte az egri püspöki székben. Művelt, tudós, és eközben puritán, már-már aszkétikus életvitelű főpap volt.
Eszterházy, Barkóczy elképzelését és terveit folytatta az egyetemi képzés előkészítésé-vel, és ennek részeként 1769. november 5-én megnyitotta a városban Magyarország első orvosi akadémiáját amelynek vezetésével Markhot Ferencet bízta meg.
Simon Antal SP
Ikrény (Újfalu, Győr megye), 1772. szeptember 7. – †Vác,1808. augusztus 30.
Piarista tanár, a Váczi Királyi Siketnéma-Intézet alapítója és első igazgatója. Hírnevet nem elsősorban a siketek gyógyító-nevelése terén szerzett magának, hanem az olvasás-írás tanítására kialakított írva-olvastató eljárásával, amit a világon elsőként dolgozott ki, illetve az első magyar nyelvű fonetikai munkájával.
Jedlik Ányos OSB
Szímő (Komárom megye), 1800. január 11. –Győr, 1895. december 13.
Bencés szerzetestanár, fizikus. 1840-től a pesti királyi tudományegyetem bölcsészeti ka-rának fizikai tanszékvezetője, professzori székében Eötvös Loránd követte. „…Nincs egyéb hatalom tehát e földön, mint a tudományok varázsereje, melly mind egyeseknek, mind köztársaságoknak annyira óhajtott jóllétét eszközölhetné és biztosíthatná.” Nem-zetőrként részt vett a forradalomban.
Makó Pál SJ
Jászapáti, 1723. júl. 9. – †Buda, 1793. aug. 18.
Matematikus és fizikus, jezsuita tanár, utóbb világi pap és egyetemi tanár. Részt vett a Ratio Educationis (1777) kidolgozásában. Korának egyik legkiválóbb matematikusa. De arithmeticis…c. művében már a differenciál- és integrálszámítást, a negyedfokú egyen-letek Euler módszerével való megoldását, Descartes többszörös gyökök elméletét tár-gyalja. Tankönyveit az ország határain túl is kiadták és használták. Fizikakönyve az első, a newtoni fizika alapján álló, korszerű hazai fizikatankönyv.
3. ablak
Ráskay Lea OP
XV.-XVI. sz. Valószínű, Ráska (Zemplén vármegye) községben született. Régi főnemesi családnak volt sarja, amely Ráska községről kapta a nevét.
A Nyulak szigeti domonkos apácakolostor a magyar nyelvű irodalom egyik legfontosabb központja volt, hiszen ott keletkezett a legrégibb magyar nyelvű kódexek java része. Itt tevékenykedett a XVI. század elején többek között Ráskay Lea az előkelő származású, művelt szerzetesnő, egyben első ismert kódexmásoló apácánk is.
Molnár János SJ
Csécsény (Győr megye), 1728. június 13. (kereszteltetett) – †Szepesváralja, 1804. febru-ár 15.)
Bölcseleti és teológiai doktor, később apát, költő, író, szerkesztő, a magyar nyelvű isme-retterjesztő irodalom jeles egyénisége. Ő írta meg az első magyar nyelvű művészettörté-netet. Voltaire, Rousseau, Montesquieu műveivel, eszméivel vitázik, velük szemben védi a római katolikus hitet. Fordított az Iliászból is, ennek révén ő a magyar időmértékes verselés meghonosítóinak egyike.
IX. ablakhármas
1. ablak
Boldog Özséb
Esztergom, az 1200-as évek eleje - †A (Pilis)szentkereszti kolostorban 1270. január 20.
Esztergomi kanonok, majd remeteségbe vonult (Pilis)Szántó közelébe. Az általa alapított Pálos Rend (Első Remete Szent Pál rendje) provinciálisa haláláig.
Boldog Sándor István SDB
Szolnok, 1914. október 26. – †Budapest, 1953. június 8.
Szalézi szerzetes testvér. 1950 tavaszáig (a rend betiltásáig) a szaléziak fiúnevelő intéze-tében árva és szegény családok gyermekeinek tanításával foglalkozott. 1952. júliusában 15 társával bíróság elé állították. Miután a szocialista hatalom rendőrsége brutálisan megkínozta, halálra ítélték és kivégezték.
Shvoy Lajos
Budapesten, 1879. március 9. – †Székesfehérvár, 1968. január 21.
Ő honosította meg Magyarországon a cserkészetet. Az 1919-ben a Regnum Marianum első, templomépítő plébánosa lett. 1927. június 20-án szentelődik püspökké, és augusz-tus 7-től egyházmegyénk püspöke.
2. ablak
P. Kapisztrán Szent János
Capestrano (Olaszország Abruzzo régió), 1386. június 24. - †Újlak, 1456. október 23.
Ferences (obszerváns) szerzetes. Vándorprédikátor. 1455 májusában a Zala megyei Lendva közelében lépte át a Magyar határt. A nándorfehérvári győzelem az ő buzdításá-nak az erejével sikerülhetett.
Szent Márk, István és Menyhért Kassai Vértanúk
Körösi Márk (esztergomi kanonok): Krizevac (Horvátország), 1588. Grodziecki Meny-hért (jezsuita): Czeszyn (Szilézia), 1584. Pongrácz István (jezsuita): Alvinc (Erdély), 1582. - †Kassa, 1619. szeptember 7.
A kálvinista Rákóczi György hajdúi, miután betörtek a városba, a három papot kétnapi éheztetés után megpróbálták hittagadásra bírni. Az első sikertelen kísérlet után 7-én, éj-féltájban ismét rájuk törtek, és válogatott kínzások után Márkot és Menyhértet lefejezték, Istvánt pedig halottnak vélve egy közeli szennygödörbe vetették, s mellédobták a másik két vértanú testét is.
Boldog Romzsa Tódor
Nagybocskó (Máramaros megye), 1911. április 14. - †Munkács, 1947. november 1.
Görög katolikus püspök, vértanú. Egy templomszentelésről hazafelé vezető úton a püs-pök lovas kocsijába belehajtott egy teherautó, amelynek utasai az ütközés után eszmélet-vesztésig ütlegelték a sérülteket. A munkácsi kórházba szállították a sebesülteket, ahol 1947. november 1-je éjszakáján a szovjet rendszer megbízottai a lábadozó püspököt megmérgezték.
3. ablak
P. Temesvári Pelbárt
Temesvár, 1435 körül - †Buda, 1504. január 22.
Ferences (obszerváns) szerzetes. Hitszónok. Mélyen hívő, nagy olvasottságú skolaszti-kus író volt.
Boldog Csák Móric OP
Ugod, 1270 körül - †Győr, 1336. március 20.
1301 körül feleségül vette Aba Amádé nádor leányát, Katalint. Háromévi házasság után a házastársak közös megegyezéssel bevonultak a domonkosok Nyulak szigetén lévő fér-fi, illetve női kolostorába. Később pappá szentelték. A rendben harminc kerek esztendeig soha nem evett húst. Éjjel és nappal ciliciumot viselt, hogy lelke megfékezze a testét. Vácott éjszaka zárt ajtókon át ment be a templomba, s míg szokatlan fény ragyogta kö-rül, az egész éjszakát imádságban töltötte.
Büki Judit Kinga nővér OCD
Budapest, 1973. augusztus 15. - †2009. augusztus 24.
Eredeti végzettsége matematikus, majd belépett a Kármelbe. Három éven át hősiesen küzdött súlyos betegségével. Betegágyán naplót kezdett írni, amelyben beszél az élet ér-telmének kereséséről, hivatásáról, a Kármelről, a betegségről, a szenvedésről, a halállal való szembenézésről.
a tervek voltak:
Méretezés, a pályázati határozat:
A templom építésekor készült tervek:
Tervek paravánfalon a templomban, illetve a munka előkészületei a háttérben:
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.
X. ablakhármas
A pusztaszabolcsi Szent Imre templom üvegablakai – 10. osztás
Árpád-házi magyar női szentek és szent életű magyar nők
Baltási Nándor plébános megrendelésére készítette: Domonkos László
A bal oldali osztásban Prágai Szent Ágnes és Szent Erzsébet képe szerepel.
Árpád-házi Szent Ágnes (1205 –1282), I. Ottokár cseh király lánya; édesanyja III. Béla leánya, Konstancia cseh királyné.
Prágában a háza közelében kolostort építtetett a minoritáknak, majd klarisszáknak a Szent Jakab-templom mellett. A kolostorba az első nővéreket Assisi Szent Klára, Ágnes
levelezőpartnere küldte. Ágnes maga is belépett a zárdába, majd 1234-ben átvette annak irányítását. Főleg a betegekkel (különösen a leprásokkal) és az árvákkal törődött, olyannyira,
hogy valóságos városnegyed alakult karitatív intézményeiből. Templomokat építtetett Assisi Szent Ferenc, Mária Magdolna és Szent Borbála tiszteletére.
II. János Pál pápa avatta szentté 1989. november 12-én.
Árpád-házi Szent Erzsébet (1207 – 1231), II. András király és merániai Gertrúd leánya, Sárospatakon született.
14 éves korában adták férjhez Türingia leendő grófjához, Lajoshoz. Három gyermekük született. Hat év házasság után Erzsébet megözvegyült. Férje halála után gyermekeivel együtt el kellett hagynia a várat. Sokat nélkülözött, gúnyolták, elkergették, de béketűréssel viselte a megaláztatásokat. Városról városra járt, ahol szükség volt segítségére, dolgozott, ápolta a betegeket, megvarrta ruháikat. Később belépett a ferences rendbe. Javait és élete hátralévő esztendeit a betegek és rászorulók gondozásának szentelte. 1228 nagypéntekén néhány ferences barát jelenlétében lemondott a világi javakról; kórház építésébe kezdett,
ahová befogadta a földönfutókat, betegeket, és ő maga gondozta őket.
Halála után három évvel IX. Gergely pápa iktatta a szentek sorába.
A középső osztásban Skóciai Szent Margit és Nápolyi Mária ábrázolása látható.
Skóciai Szent Margit (1047 – 1093) magyar származású skót királyné.
Mecseknádasdon született, édesapja Száműzött Eduárd, édesanyja Ágota, akinek révén Margit Szent István király legközelebbi hozzátartozói közé tartozott.
III. Malcolm második feleségeként Skócia királynéja lett 1069-ben. Mindvégig döntő befolyást gyakorolt férjére, aki az asszony hatására kivetkezett vad szokásaiból. Skócia népe hálás szeretettel tisztelte Margit királynét, aki templomokat és kolostorokat építtetett, és minden nyomorúságos szenvedőn segített.
Nápolyi Mária (1257 – 1323) az Árpád-házból származó magyar királyi hercegnő, V. István magyar király és Kun Erzsébet leánya, aki 1270-től Nápoly későbbi királyának) feleségeként nápolyi királyné. Tizennégy gyermeke született. Jelentős művészetpártoló tevékenysége mellett folyamatos kapcsolatban állt a magyarországi politikai élettel, sőt formálni is tudta azt. Nagymértékben neki köszönhető, hogy az Árpád-ház férfi ágának kihalása után az unokája, I. Károly Róbert kerülhetett a magyar trónra.
A jobb oldali osztásba Szent Kinga és Szent Margit képe került.
Árpád-házi Szent Kinga (1222 – 1292), IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő első gyermeke.
Szülei, testvérei (Árpád-házi Szent Margit és Boldog Jolán), atyai nagynénje (Árpád-házi Szent Erzsébet), valamint nagybátyja és felesége példás hitéletének hatására maga is mélyen vallásos volt gyermekkorától fogva.
1239-ben szülei igent mondtak a szomszédos lengyel fejedelem leánykérő küldöttségének. Kinga pár napos vívódás után beleegyezett akaratukba, és sikerült férjét, Boleszlávot rávennie, hogy tartsa tiszteletben szüzességi fogadalmát, sőt, maga is tegyen ilyen fogadalmat. A tatárok a muhi csata évében Lengyelországot is megtámadták. Kinga az ellenség elvonulása után hazalátogatott Magyarországra, s az apja által szolgálatára rendelt bányászok segítségével 1251-ben megnyittatta a híres bochniai sóbányákat (Wieliczka). Férje 1279-ben meghalt. Jolán húgával együtt abba az ószandeci klarissza zárdába léptek be, amelyet annak idején Kinga és férje együtt építtettek. A nővérek 1284-ben főnöknőjükké választották. 1287-ben a kolostort földúlták a tatárok. Az újjáépítést Kinga irányította.
1999-ben II. János Pál pápa iktatta a szentek sorába.
Árpád-házi Szent Margit (1242 – 1270), az egyetlen magyar domonkos szent.
IV. Béla király és Laszkarisz Mária leánya. Szülei a tatárjárás alatt fogadalmat tettek, hogy születendő gyermeküket Istennek ajánlják fel, ha megszabadulnak a tatároktól, ők és országuk is. Margit így került három és fél évesen került a veszprémi Szent Katalin- kolostorba. 1252-ben költözött az apja által építtetett Nyulak szigeti Szűz Mária-kolostorba, amely már a domonkos férfirend közvetlen felügyelete alatt állt. Tizenkét éves korában tett fogadalmat. Margit élete végéig hűségesen kitartott szerzetesi hivatásában és több ízben is határozottan ellenállt apjának, aki – eredeti szándékát megváltoztatva – férjhez akarta adni.
Margit haláláig a szigeti monostorban élt.
1943-ban avatta őt szentté XII. Piusz pápa.
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.